Végülis miért érdemes költségvetési kiírást, illetve költségvetést készíteni?
Az előzőekben leírtak elolvasása után gondoljuk végig, hogy miért célszerű a műszaki dokumentációhoz tételes
költségvetési kiírást mellékelni?
Mert a jogszabály a jelentősebb munkákra úgyis előírja, de ez még az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő számára
látszólag nem jelent előnyt, esetleg többen felesleges nyűgnek érzik, így nézzük meg, hogy milyen tényleges
előnyöket biztosít az építésben résztvevő felek számára ez a dokumentum.
Ha a költségvetési kiírást megfelelő részletességgel készítik el, akkor
- megbízhatóan rögzítik az elvégzendő feladatokat, így nem lesz vita az építtető és a vállalkozó között,
hogy mely munkák tartoznak a szerződéses kötelezettségek körébe. Egy megfelelően megválasztott
tételrend esetében a normagyűjtemény még a járulékos feladatok elvégzését is részletezi, ami szintén
csökkenti az esetleges vitaalapokat,
- a részletesen megfogalmazott költségvetési kiírásban a megvalósítandó szerkezetek minőségének
színvonala, az elvárt műszaki és esztétikai paraméterek jól rögzíthetők, a megvalósítás különböző
időszakaiban akár
o műszaki specifikációkkal, akár
o konkrét termék, típus rögzítésével, mint az elvárt színvonalat képviselő etalon megnevezésével,
- a tételes költségvetési kiírás a műszaki tervlapokon nem szerepeltethető, a létesítmény
létrehozásához azonban szükséges feladatokat, mint műszaki utasításokat tartalmazza,
- a tételes kiírásban lehetőség van a munka elvégzésének, az átlagostól eltérő jellegének rögzítésére,
ezzel elkerülhetővé válnak a későbbi árviták,
- a tételekben a feladatok elvégzésének gépesítési, a környezettel összefüggő körülmények
megfogalmazása lehetőséget teremt a megfelelő árkialakításra, illetve ezek számonkérésére,
- a tételek megfelelő csoportosításával mód lehet gazdasági vizsgálatokra, amely a tervezés fázisában
érintheti a költség/minőség viszonyt, és nem mellékesen
- lehetőség van a munka bekerülési értékének meghatározására.
A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a megbízó, mind a vállalkozó számára a „költségvetés” nevű
dokumentum létezése a költségek ismeretén túl számtalan, annál jelentősebb információt tartalmaz, amely segíti
- a megfelelő műszaki tartalmú szerződés megkötését,
- a felek közötti minőségek miatt kialakuló viták elkerülését,
- az elszámolás során a többlet-/pótmunka megítélésének egyszerűsítését,
- mindezekkel az építtető-vállalkozó korrekt viszony fenntartását, ezzel elkerülhetővé téve a sok bíróságon
végződő, általában mindenki számára előnytelen vitát.
A fent leírtak is már elégnek tűnhetnek arra, hogy mindenkit meggyőzzenek arról, ezt a dokumentumot érdemes
elkészíteni, de egy jól megválasztott naturális normákat kezelő adatrendszer esetében, további hasznos
információk is előállíthatóak, így
- a munkákhoz tartózó erőforrás szükségletek, amelyek segítenek kiszolgálni az alkalmazó egyéb információs
igényeit, így a közbeszerzési munkáknál igen gyakran megjelenő erőforrás felhasználási ütemterv
adatigényeinek előállítása,
- csaknem minden ajánlattétel esetében a pénzügyi ütemterv elkészítéséhez szükséges alapadatok,
- a termelés előkészítés során, a munkaerő, anyag és gép várható szükségleteinek meghatározása,
- az „elszántabb” alkalmazók a számítástechnika segítségével összekapcsolhatják a műszaki, illetve az
időtervezés több fázisával, ezzel időt, energiát takaríthatnak meg.
Ezeknek az előnyöknek az eléréséhez kell
- egy jó, többszintű norma adatbázis,
- egy jól kezelhető rugalmas szoftver,
- megfelelő adatbázis karbantartás, és nem utolsó sorban
- műszakilag felkészült, a napi műszaki-technológiai ismeretekben is jártas jó MÉRNÖK.